Egészségpénztárral megmenthetsz 150 000 Ft adóvisszatérítést

Nem! Magyarországon jogszabály rendelkezik arról, hogy pénztári tagi szervezőként nem számolhatnak fel extra költséget, így az pontosan ugyanannyiba kerül, mintha a belépést közvetlenül a pénztáron vagy más tagszervezőn keresztül tennéd.

Sőt, igazából még jobban is jársz, hiszen számos egészségpénztárnál egyedi kedvezményben (pl. ingyen egészségkártya OTP-nél vagy Védőháló egészségbiztosítás 6 hónapig Prémiumnál) részesülhetsz, amennyiben az egészségpénztárak.hu valamely belépési linkjén keresztül regisztrálsz a kiválasztott pénztárba.

Adott évi befizetések után járó adóvisszatérítést a NAV mindig a következő évben utalja el pénztári számládra miután az adóbevallást beadtad.

Így néz ki a folyamat lépésről lépésre:

1. Jövő év elején a pénztár küldd egy elszámolást a befizetéseidről és az arra járó adóvisszatérítés mértékéről neked és a NAV-nak
2. Az elszámolás alapján a NAV kitölti az erre vonatkozó részeket az adóbevallásodban, amelyet neked már csak ellenőrizni kell.
3. Beadod az adóbevallásod, amely után 30 napon belül a NAV elutalja pénztári számládra az adóvisszatérítés összegét.
4. Elköltöd egészségügyi kiadásokra az adóvisszatérítést.

Sajnos az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem védi az egészségpénztári vagyont, ami azt jelenti, ha a pénztár rosszul gazdálkodik vagyonoddal, akkor semmi nem biztosítja, hogy azt visszakapod. Ezért a választásnál érdemes lehet olyan pénztárban gondolkodni, amely mögött van nagy bank vagy biztosító, amely extra védelmet adhat pénzednek.

Ellenőrizned kell, hogy biztosan van-e annyi befizetett SZJA-d, amiből tudsz visszaigényelni adóvisszatérítést. Jellemzően KATA-s vállalkozók, nyugdíjasok nem fizetnek SZJA-t, így ők nem is jogosultak erre. De kismamáknak is érdemes résen lenni, ugyanis a CSED, GYED esetében van SZJA elvonás, de GYES esetében már nincs. Ugyanígy érdemes ellenőrzni, hogy egyéb családi kedvezmények érvényesítése után is marad-e befizetett SZJA.

A 750 ezer forintos befizetési maximum az önkéntes nyugdíjpénztárral együtt értendő, így ha ott befizettél már vagy tervezel még befizetni, akkor ezt levonva a 750 ezerből kapod meg, hogy mennyit érdemes befizetni egészségpénztárba is. Az efölötti részre nem jár adóvisszatérítés, így emiatt nem is éri meg befizetni.

Lehetsz több pénztárnak is tagja egyszerre, de csak az egyik pénztárba kérheted az adóvisszatérítés visszautalását.

Ha legtranszparensebb módon szeretnéd látni, hogy a pénztári befizetések után melyik pénztár mennyi költséget von el és ezután mennyi marad az adóvisszatérítésből, akkor használd az egészségpénztár kalkulátort.

4 költségtípust vonnak el jellemzően a pénztárak:

Belépési költség: Nem mindegyik pénztárnál, de van jó pár, amely a belépésért felszámol pár ezer forintot, amelyet az első befizetésedből levonnak.

Kártyadíj: A kisebb egészségpénztárakat leszámítva már mindegyik kínál egészségpénztári kártyát, amellyel közvetlenül a pénztári számládat megterhelve tudod kifizetni a megvásárolandó termékeket. Ezeknek a plasztik kártyáknak is van díja, amelyet általában az első befizetés után szintén levonnak.

Befizetési utáni költséglevonás: A befizetéseid után egy bizonyos százalékot minden pénztár levon, hogy ebből fedezze működési költségeit. Ez 4 – 6,5 százalék között van. A befizetés után ennyivel kevesebb jelenik meg a pénztári számládon, mint elkölthető összeg.

Kilépési költség: A legtöbb pénztár a kilépésért is felszámol költséget, ami jellemzően 4 000 forint körül van. Azonban, ha megszüntetéskor nincs a számládon ekkora összeg, akkor a pénztár ennek levonása nélkül szünteti meg a pénztári számlád.

+ 1 Havi tagdíj: Ez nem költség! A havi tagdíj az a minimum összeg, amit elvileg havi átlagban egy év során teljesítened kéne. Tehát, ha például egy pénztárnak a minimum havi tagdíja 5 000 forint, akkor neked évi 60 000 forintot kéne minimum befizetned, amelyből le tudják vonni a működési költségeket.